Sajtostejfölösketchuposlángos:)

Csodával nézek az életemre

Hihetetlen mennyi mindenen mentünk át az elmúlt évben; és mégis itt vagyunk. Kicsit eleresztettük egymás kezét és egy még nagyobb ölelés lett belőle.

Kicsit bánjuk is meg nem is.

Fájt, bizonyos része pusztított és égetett- másfelől pedig ennél nagyobb tanulólecke és bizonyíték nem történhetett volna velünk. Egymásról..magunkról. Feldobott és leejtett, felperzselt és mégis újra itt vagyunk. Testben és lélekben. Egészségben és szeretetben. Örömben és érzelemmel teli. Csupa ragyogással és hálával, mosollyal és tervekkel. Itt vagyunk és ez most más. Most megérkeztünk, most megtaláltuk egymást. Újra? Mondhatni újra. De ezt rajtunk kívül senki nem értheti…

Amikor két ember azt hiszi nem megy tovább együtt, és rájön, hogy egymás nélkül nem akar soha többet lenni..az újra..mondhatni újra, de mégis igazán. Azóta minden nap hálával kelek és fekszem le, amiért vagy. Minden nap alázattal fordulok az ég felé, aki megtanított engem arra, hogy ki vagy és én ki vagyok és hogy mi kik szeretnénk lenni. Alázattal és szerelemmel. Ami minden pénzt megér-minden fáradozást és minden szenvedést. Ha nem lennél, nem lennék olyan, amilyen most vagyok, nem tanultam volna magamról annyit, mint amit miattad tanultam. S mivel vagy és újra vagy, és azóta is vagy, csak annyit mondhatok: Köszönöm neked! Minden elmulasztott percet, melyet nélküled töltöttem és te mégis reménykedtél;  köszönöm neked, hogy hittél bennem, és bízol és hiszel a mai napig is! Köszönöm minden egyes törekvésedet azért, hogy boldoggá tegyél; Köszönöm, hogy a Társam vagy és amilyen Társam. Soha nem találhatnék jobbat nálad, most már tudom-most már én is értem az élet apró jeleit. Most már megtanultam a leckét és értem, minden egyes rezdülésed. Most már máshogy állok az életemhez, mint eddig. Mert te benne vagy..és benne leszel mindig is. Most már elköteleződtem. Szavak és papírok nélkül. Ígéretektől és bizonyítékoktól mentesen. Ha lenne egy szavam, egy mondatom hozzád, azt mondanám, hogy köszönöm, hogy veled tölthetem az életem! Ennél nagyobb kincs és örömforrás nem történhet az emberrel..mint hogy megtalálja azt, akivel mindig is szeretett volna élni. ÉLNI! mert csak így érdemes…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!