Imádom az anyàk napjàt! Mindig is szerettem! Ha az ember imádja az anyukàjàt, akkor szeretettel és izgatott örömmel készít neki ajándékot!
Most, hogy az anyukám nagymama lett, és gyermekem is imádja (nem csoda) még inkább felértékelődött a minden napok közös öröme! Hogy együtt lenni jó és ajàndék az a sok nevetés, amit eddig csak én adhattam az anyukámnak, amit eddig csak én élhettem àt vele, amit már az én gyermekem és az én anyukám is megkap egymàstól. Tőlem függetlenül.
Én veletek, és köztetek állok. Elnézem, ahogy imádjátok egymást, ahogy örömet szereztek a másiknak már csak a jelenlétetekkel; a szeretetetekkel; mindennel, ami ti vagytok…a legnagyobb ajàndék szàmomra làtni ezt. El vagyok halmozva az élet ajándékaival. Az anyukàmmal, a (mindjàrt a) férjemmel, a csodafiammal és a nemsokàra születendő kislányommal.
Anyàk napja lesz holnap.
Valahogy az embernek tényleg egy új része nyílik meg a szívében, mikor anya lesz. Először nem is érted, nem is hiszed mit jelent ez. Anya vagyok?! Hàt biztos… nem fogod fel mit jelent, hogy te vagy valakinek a világ közepe. Csak, amikor belegondolsz, hogy mit is jelent neked az anyukâd. Az érzelmi stabilitàst, a lelkimegnyugvást, az őszinte útmutatást, a mérhetetlen bizalmat, a feltétel nélküli szeretetet; hogy nàla mindig lehetsz gyerek! Leengedheted a hajad, megjelenhetsz smink nélkül; elmesélheted a hibàidat, kèrheted a kedvenc tojásos nokedlidet…hogy ha beszélsz vele, vagy àtölel mindig tudod, hogy te biztonsàgban vagy, szeretetben vagy és mindig van értelme az életednek!
Ezt adom tovàbb. Nem próbàlok ilyen anyuka lenni, így csinálom.
Nem voltam ezelőtt anyuka. A gyermekeddel együtt tanuljàtok az életet. Te az élet sok részét újra, amellett sok új részét is, ő pedig vàgja neked azokat a fejeket, amiket eddig a tükörben láttàl 🙂 imàdod! És nem azért, mert olyan, mint te, ti… hanem, mert bàrmilyen. Megunhatatlan. Felfoghatatlan. Imádod. Visszafordíthatatlanul!
Egyszer régen anyukámnak azt írtam, hogy ő a mindenem… akkor nekem azt mondta, ha gyermekem lesz, majd ő lesz az. Igaza lett. Részben. Ő a mindenem. De az anyukám is az. A párom is az. Nekem ezek az emberek teszik mindenné, teljessé és csodálatossà az életemet! Így van meg mindenem!
És hogy mit tanított nekem másfél év alatt eddig az anyasàg? Türelmet, elfogadást, megértést, könnyebb fókuszt arra, ami és aki fontos. Megtanít jobb emberré válni, megtanított főzni és azt szeretni is. Mert akkor az étel is màs, mikor neki csinàlod ❤ Megtanulod milyen nehéz is ez sokszor, milyen iszonyat dráma néha lelkileg, fizikailag és mentálisan. Önuralmat gyakorolsz és napról napra rájössz, nem érdekel mi lesz belőled a jövőben; ez, amit a gyermekével kap az ember az élettől mindent felülír. Minden eddigi megfogalmazott boldogat, Mindennél szebb érzést…Minden karriert sutba vág. Minden önző akaratot elnyom. Kezdetben azt hiszed ez csak duma volt annak idején… aztàn a közhelyből valóság lesz a te szívedben is.
Hála és szeretet. Köszönöm, hogy vagytok nekem… nekem ettől igazi és gyönyörű az anyák napjàm 🙂 ti tesztek olyannà, amilyen vagyok. Néha kiborulok, néha zokogok a boldogsàgtól; sokszor megfeledkezem önmagamról; minden nap mosolygok és boldog vagyok! Van, hogy elfelejtem milyen hét is van, és olykor nem engedek az igazamból, de vagyok, aki vagyok… ti így szerettek, nem igaz? :))))
És Ez benne a legjobb! ❤❤❤🙏😬
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: